Az első készüléket John Logie Baird skót villamosmérnök mutatta be, amely az 1920-as évek közepén képes volt mozgóképet nagy távolságra is közvetíteni.
Közel száz évig tartották magukat a hagyományos katódsugárcsövek és az ezzel a technológiával készült tévék. A hosszú korszaknak néhány év alatt vetettek véget a lapos képernyők. Úgy tűnik az LCD- és plazmauralomnak még hamarabb lesz vége. Sorban áll az új generáció.
A nehéz és sok helyet foglaló katódos készülékek helyett a lapos és könnyű tévék versenyelőnye egyértelmű volt. Nagy kérdés, milyen forradalmi újdonságot kínál az új nemzedék? Vékonyabb már nem nagyon kell, nagyobb se, talán a képminőség lehetne valamivel jobb. Az új technológiák, mint az OLED, a SED, vagy az LCoS és nem utolsó sorban a lézer TV mindenesetre készen állnak.
OLEDTalán a legismertebb jövőbeli technológia az OLED, amellyel már találkozni itt-ott a boltokban. Komoly múltja van, az ötvenes évek óta kísérleteztek az OLED (Organic Light Emitting Diode) vagyis organikus fénykibocsátású diódákkal. A technológia lényege nagyjából a szentjánosbogár fénykibocsátásához hasonló, itt az elektromosság hatására keletkezik lumineszcencia.
Videó az OLED technológiárólEnnek előnye az LCD-vel szemben, hogy saját maga a fényforrás, és nem kell egy különálló sugárcső, amin keresztül fényt kap a közvetítő anyag. Ez nemcsak hogy lényegesen alacsonyabb, 40 százalékos energiaszükségletet jelent, hanem sokkal jobb képreprodukciós képességet is.
Sony XEL-1 OLED - 560 ezer forint
A háttérfényű tévéknél ugyanis hiába kell csak néhány pixelnyi helyen szín a tévén, folyamatosan világítanak, míg az OLED-en csak szükség esetén. Az LCD-n hiába is kellene egy területnek teljesen feketének lennie, valamennyi fény átszivárog.
Másik előny, hogy az OLED pixelek ezerszer gyorsabban reagálnak, mint az LCD pixelek, egy átlagos LCD 10 milliszekundum alatt frissül, így egy OLED tévén a bármilyen gyors mozgás tűélesen jelenik meg.
Mindemellett az OLED sem tökéletes, leginkább a panelek élettartamával vannak gondok. A fénykibocsátó képességük viszonylag gyorsan csökken a paneleknek, messze nem érik el egy LCD élettartamát.
SEDSzéles körben elfogadott álláspont, hogy az LCD és a plazmatechnológiák úgy 2010-12-re forrják ki magukat teljesen. Utánuk az OLED lehet a következő előrelépés a technológiai életfán, míg egy másik a SED (
Surface-conduction Electron-emitter Display) lesz, ami ezt követheti.
A SED rengeteg hasonlóságot mutat a hagyományos képcsöves (CRT) tévékkel, de ahelyett, hogy egy hatalmas elektronágyú bombázná elektromágnesesen a képernyő felületét, itt minden egyes kis pixel mögött van egy parányi sugárcső. Ezzel a képernyő olyan keskeny lehet, mint egy OLED vagy LCD, a felbontás pedig alapból HD vagy a feletti minőségű. A képernyőn közvetlenül generált fény pedig nagyon nagy képélességet és kontrasztarányt tesz lehetővé.
A SED egy lapos katódsugárcsöves (CRT) tévé
A fejlesztő Canon állítása szerint mindezt pontosan azzal érik el, hogy nagyon közel van egymáshoz az elektronforrás és a foszforfelület. A gyártást ráadásul úgy oldanák meg, hogy a szükséges alkatrészeket gyakorlatilag ráfújják a tévéképernyő belső felületére. Ezzel nagyon olcsó lehetne a gyártási költség.
LCoSAmennyiben a SED is elbukna, máris van másik. A LCoS (
Liquid Crystal on Silicon) képcső. Az Intel lát benne nagy jövőt, a technológia a hagyományos chipgyártási mechanizmust követi. Egy parányi LCD felületre sűrítik rá a szükséges áramköröket, majd ezeket szerelik a reflexiós réteg fölé.
A „korai” LCoS tévék még három chipet használtak, egy-egy volt felelős az alapszínekért. Ezt mára felváltotta az egyprocesszoros, valamennyi színt ez kezeli úgy, hogy olyan gyorsan villantja fel egymás után az alapszíneket, hogy azt a szemünk egynek látja.
A JVC LCoS-e - közel 1 millió forint az ára
A legnagyobb előnye a LCoS-nek, hogy a chipek technológiai fejlesztését fellendíti. A méretek folyamatosan csökkennek 90 nanometerről, 65 nm-re, a kisebb méret pedig több ilyen elhelyezését teszi lehetővé adott területen. Mindezidáig azonban LCoS képernyőt csak a Sony használ projektorokban, illetőleg házimozitermékekben. Egyedül a JVC jelentkezett ilyen tévével is, 4000 dolláros áron.
Lézer TVA lézertévék nem saját jogukon tekinthetők újdonságnak. Sokkal inkább amiatt, mert az előbb felsorolt technológiáknak adhatnak számottevő lökést. Az LCD ugyanis abból a megközelítésből indul ki, hogy szükséges valamilyen fehér fényforrás, amelyet színekre bontanak.
A Mitsubishi lézertévéje
A lézer helyettesíti a fehér fényt, egy eleve színes lézernyalábbal. Mindez lényegesen nagyobb terjedelmű színskálát eredményez, valójában olyan széleset, amit az emberi szem nem is érzékel. A marketinglehetőség éppen abban lakozik, hogy ezzel az eljárással még vékonyabb készülékeket lehetne gyártani, bár ennek ma már csak az igazán nagyméretű tévénél van jelentősége.
