2009. november 22., vasárnap

DE! Konferencia

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) idén harmadik alkalommal rendezi meg a Digitális Esélyegyenlőség elnevezésű konferenciáját, melyre bárki ellátogathat ingyen (előzetes regisztáció szükséges) november 26-án, a Hotel Gellért Tea szalonjában.
Az előadók között neves társadalomtudósok, informatikai és oktatási szakemberek, valamint politikusok tűnnek fel.
A cél az, hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége mindenki rendelkezésére állhasson.

A konferencia fő szándéka, hogy a digitális szakadék (melyről Viviane Reding - az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa - is beszél) csökkenjen.

A rendezvény előadásairól készült videók megtekinthető itt >>

2009. november 16., hétfő

Információs társadalom

A könyvtár ügye az Európai Unióban az "Információs társadalom" szakpolitikájához tartozik, a biztosa pedig Viviane Reding.

Sok helyen hallani, olvasni ezt a kifejezést, mégsem létezik egyértelmű meghatározása. Különféle szempontokból érdemes megvizsgálni, hogy valójában mit takar a fogalom...[*]

Néhány megközelítés:

* információközpontú megközelítés: a hangsúly az információ szerepén van a társadalomban, mely a társadalom legfontosabb terméke. Az információ a társadalom motorja - e köré szerveződnek a szolgáltatások, a megfelelő információ válogatásából, szűréséből, feldolgozásából, felhasználásából, alkalmazásából, közvetítéséből élnek meg az emberek. Az információ gazdasági forrássá válik.

* társadalomelméleti megközelítés: információs társadalom akkor jön létre, ha a társadalom többsége birtokában van az információs és kommunikációs technológiai eszközöknek, valamint rendelkezik a felhasználásukhoz szükséges tudással. Az emberek a mindennapi életükben használják az információ adta lehetőségeket, eszközöket, például vásárlói szerepkörben.

* technológiai-gazdasági megközelítés: az információs társadalom a technológiai fejlődés révén gazdaságilag úgy alakul át, hogy megjelennek az elektronikus kereskedelmi formák, az online tartalomszolgáltatás, az online reklám, az információbrókerség, vagyis minden olyan elektronikus, vagy azzal kapcsolatos tevékenység, amely új bevételi forrás lehet az információs társadalomban. Az információs iparág jelentős része a technológiai infrastruktúrával foglalkozik, ilyenek a távközléses és a számítógépes hálózatok.

Tulajdonképpen ezen megfogalmazások elég hasonlóak, csak a hangsúly tevődik olykor máshova.

A posztindusztriális társadalom számára az információ jelenti azt, amit a prefeudális társadalomban az állat, a feudális társadalomban a föld és az ipari kapitalizmus korszakában a tőke. A posztindusztriális társadalomban az előállítás 80%-ban tudás alapú. Ez egyben azt is jelenti, hogy a posztindusztriális társadalomban a humán tőke, a humán erőforrás lesz a legértékesebb vagyona minden gazdálkodó társulásnak, intézménynek.



[*]
Z. KARVALICS László: Információs társadalom – mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. In: szerk. PINTÉR Róbert: Az információs társadalom. http://mek.oszk.hu/05400/05433/