A digitális könyvtár kifejezés szinte mindennapunk része, és közkedveltsége ellenére körülírásában is sok a bizonytalan tényező. A technológiai fejlődés állandó változása is folyamatosan "alakítja" magát a fogalmat is.
De akkor mis is az a digitális könyvtár?
Sok definíció létezik, sok árnyalatban... a digitális könyvtár
* strukturáltan gondozott információgyűjtemény, megfelelő szolgáltatásokkal, amelyben az információk digitális formában, hálózatos környezetben férhetők hozzá.
* olyan, információforrásokat szolgáltató szervezet, amely digitális munkák gyűjteményeinek építését, válogatását és hozzáférését végzi, egyúttal védi integritásukat.
A 2007-es felmérés szerint a legtöbben tájékozódásra.
Ez az diagram ebben az éven így alakult Magyarországon: a felmérés kicsit részletesebb mint a korábbi, jó tükrözi, hogy leginkább tájékozódásra és emailezésre használjuk a világhálót.
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által készített statisztikák alátámasztják. (Néhány példa)
Az internet és az ember(ek) Az internetezők nagy része, nem hiszi, hogy az internet szétszakítja az embereket, tönkreteszi a kultúrát, feleslegessé teszi a hagyományos intézményeket. Ezzel szemben a neminternetezők pont az ellenkező véleményen vannak, hiszen abban csak a rosszat látják. Érdekes megfigyelni a két tábort, hogy különböző dolgokról hogyan vélekednek, illetve azokra hogyan reagálnak.
Az Európai Unió digitális könyvtárának hangzatos jelmondata "Think culture", melynek célja az az európai kulturális örökség tárgyi emlékeinek digitális formában való összegyűjtse, s mindezeket mindenki számára elérhetővé tegye.
Az Unió kezdeményezésére jött létre. 2008. november 20-án kezdte meg működését. (Akkor a nagy érdeklődés miatt hamar lefagyott.)
A Europeana 4.6 millió digitális dokumentumot tartalmaz (eddig, 2010-re ezt a számot 10 millióra szeretnék növelni). Különböző kulturális intézmények és szervezetek állományához nyújt hozzáférési lehetőséget, biztosítva ezzel a „kultúrában gondolkodást”... Az Európai Digitális Könyvtár a digitális dokumentumok leírásait gyűjti be, maguk a digitális objektumok az adatgazda intézménynél maradnak. Az Europeana adatbázisa tartalmazza a leíró metaadatokat, a technikai metaadatokat, esetleg bélyegképet, továbbá más adatokat. Az adatbázisból egy link mutat az eredeti digitális dokumentumra.
Szervezeti alapját az Európai Könyvtár (The European Library) nyújtja, ahol nemcsak nemzeti könyvtárakat, hanem múzeumokat és más kulturális örökséget hordozó archívumokat is felölel.
Magyarországot az OSZK MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum), a NDA (Nemzeti Digitális Adattár), a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum), Magyar Rádió Archívuma és a Magyar Nemzeti Filmarchívum képviseli.
Október 13-án, kedden nyílik a világ legrangosabb irodalmi rendezvénye a frankfurti könyvvásár. Az ünnepélyes megnyitón Jürgen Boos, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója, Dr.Petra Roth, Frankfurt város polgármester asszonya, Angela Merkel német szövetségi kancellár, Roland Koch, hesseni miniszterelnök és Tie Ning kínai szerző mond ünnepi beszédet.
Az október 14-18. tartó vásárt heves viták, ellenzések előzték meg, mivel az idei díszvendég a cenzúra miatt sokat bírált Kínai Népköztársaság. A könyvvásár egyik központi témája a "digitális fordulat" lesz. A vasárnapig tartó fesztiválra mintegy száz országból hétezernél is több kiállító érkezik, szakértők szerint a könyvvásár ideje alatt a feltartóztathatatlannak tűnő digitális átalakulás jelentheti az egyik legérdekesebb témát.
A díszvendég
A neves fesztiválnak minden évben van egy díszvendége. Korábban olyan államok kaptak meghívást mint Törökország, Katalónia, India, Litvánia, Magyaroszág (1999-ben) ... idén Kína, a kínai kultúra, irodalom és könyvkiadás. A díszvendégségről még 2007-ben született megállapodás Jürgen Boos, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója és Liu Binjie, a General Administration of Press and Publication (GAPP) minisztere között.
Kelet és nyugat találkozása
A díszvendégség azonban nem októberben kezdődik, hisz már június eleje óta mutatkoznak be kínai szerzők a német (frankfurti illetve lipcsei) közönségnek, konferenciák és szimpóziumok keretében adódik lehetőség egyre inkább megismerni a kínai, illetve a kínai-német gazdasági, oktatási, kulturális kapcsolatokat.
„Tradíció és fejlődés" mottójuk is alátámasztja, hogy bemutatkozásuk alatt gazdag, sokszínű programsorozattal készülnek, így lesznek kiállítások, kulturális események, szemináriumok és irodalmi workshop-ok, felolvasások, hangversenyek, filmvetítések és színpadi produkciók is.
A magyar stand
A magyar szerzők közül idén Márton László, Sándor Iván, a Svájcban élő Oplatka András, valamint Lovas Ildikó mutatkozik be a német olvasóközönségnek, s a Frankfurti Könyvvásár korábbi igazgatójának, Peter Weidhaasnak a részvételével, Dalos György moderálásával megemlékezünk a magyar irodalom és könyvkultúra 1999-es, azaz tíz éve tartott frankfurti díszvendégségének eredményeiről, tanulságairól. A magyar standot Burger Barna fotóművész kortárs magyar irodalom alkotóiról készült felvételei illusztrálják.
A digitális fordulat
Regények mobiltelefonra, szakkönyvek elektronikus olvasókészülékekre, vagy éppen irodalmi alkotások okostelefonokra szabott megfilmesítése - hozzáértők szerint így nézhet ki az új könyves világ. Az idei frankfurti könyvvásáron eldőlhet, hogy kik tartoznak a a globális változások élenjáróihoz, és mely üzleti modellek bizonyulnak életképesnek. Ennek jegyében nagy várakozás előzi meg a legújabb e-könyvolvasó eszközök debütálását.
A digitális fordulatot jelzi, hogy a tekintélyes könyvvásárt egyre többször emlegetik médiavásárként, mivel a DVD-k és az online játékok tartalmai szintén szerzőket követelnek meg. Juergen Boos, a könyvvásár igazgatója nem véletlenül ígérte, hogy az idei lesz az "új tapasztalatokban leggazdagabb" vásár. A könyv- és filmipar képviselői mellett a kreatív irányzatok - kép, játék és design - képviselői is helyet kapnak a rendezvényen. A szervezők hangsúlyozták, hogy bár a gazdasági válság a korábban gondoltnál kevésbé sújtotta a könyvipart, sok kiállító kisebb pavilonban jelenik meg, és a korábban hagyományos fogadások közül is több elmarad. A fesztivál idei díszvendége a Kínai Népköztársaság lesz, a világ legnépesebb országa háromszáz kiadóval képviselteti magát, emellett közel ezer kínai írót és művészt várnak Frankfurtba.
A nemzetközileg ismert írók közül tiszteletét teszi Frankfurtban a kanadai Margaret Atwood, a brit Tim Parks, Donna Cross amerikai bestselleríró, Hakan Nesser svéd krimiíró és itt ünnepli 82. születésnapját Günter Grass Nobel-díjas német szerző.
BLOG
Eme nemes eseménynek van külön blogja. Itt szabad a véleménynyilvánítás...
További nemzetközi könyvvásár ebben az évben itt >>
12 millió szkennelt oldal révén több mint 110 000 uniós kiadvány férhető hozzá díjmentesenaz EU-Könyvesbolt (EU Bookshop) digitális könyvtárából. A digitális könyvtár, melyet október 16-án a frankfurti könyvvásáron mutattak be, lehetővé teszi az Európai Unió intézményei, ügynökségei és egyéb szervei nevében a Kiadóhivatal által 1952 óta közzétett összes kiadvány elérését.
IP/09/1529 Brüsszel, 2009. október 15.
Ennek eredményeként – két éven belül – több mint 14 millió, web-optimalizált PDF-fájlt tettek díjmentesen elérhetővé a nyilvánosság számára. A digitális könyvtárban 12 millió oldalnyi régi, valamint 2 millió oldalnyi új, szkennelt kiadvány található. Az EU-Könyvesbolt - az általa évente megjelentetett 1600 új kiadvánnyal – egy értékes, csaknem 50 nyelven elérhető információforrást jelent az uniós polgárok, újságírók, oktatási szakemberek, könyvtárosok, kiadók és az európai ügyek iránt érdeklődő, bármely más felhasználó számára, lehetőséget biztosítva a dokumentumok nyomtatott másolatának megrendelésére is.
Az EU-Könyvesboltban található kiadványok az Europeana oldalán keresztül is elérhetők, amely digitalizációs projektben számos kiemelkedő, nemzeti európai könyvtár és archívum vesz részt. Az EU-Könyvesbolt tehát az uniós intézmények szempontjábólegészíti ki a nemzeti Europeana-gyűjteményeket.
Eddigi tapasztalat: Nagyon jó dolog, hogy mindent egy helyről le lehet tölteni az unióval kapcsolatban . . . bár maga a megtalálás nem oly egyszerű . . . szó, ami szó, ha valamit szeretnénk, akkor egyszerűbben rátalálunk, ha "beütjük a Google keresőjébe" . . .
De akkor mis is az a digitális könyvtár?
